Rólunk mondták
Fazekasné dr. Fenyvesi Margit PhD
„A beszéd kialakulását a gégefő és a lágy szájpad egymáshoz viszonyított helyzetének változása tette lehetővé (Pinkler, 2006). Ez a fajta anatómiai módosulás következtében valósulhatott meg a tagolt beszéd kialakulása. Az ősember verbális kommunikációja addig az állatok hangadásához hasonlóan a mormogás, hümmögés, motyogás és mutogatás lehetett.
A kommunikáció fejlődését kutatók feltételezik, hogy a hangokkal kifejezett beszédet megelőzték a kézzel adott jelek, a gesztusnyelv. A fejlődési út alapján a verbális kommunikációt megelőzte a motoros kommunikáció, azaz a gesztusnyelv volt az emberi kommunikáció első és legősibb formája.
A hangingerre való ösztönös mozgásreakciók idegrendszeri struktúrái korábban érnek be, mint a később kialakuló intellektuális területek, ezért jóval hamarább kondicionálható a hang és a mozgás. (Pásztor, 2016).
A gesztusnyelv megelőzte, majd kísérte és most is kíséri a verbális kommunikációt. Szerepük lehet a nyelvi jel helyettesítése (hívó mozdulat, fejtrázás stb.), mondanivaló nyomatékosítása (pl. dorgálást kísérő fenyegető mutatóujj mozdulat), a szavakkal kimondott tartalom vitatása (fejrázás, hátra hőkölés), a verbális kommunikáció értésének meggyorsítása.
A mozgás soha nem érzelemmentes, mindig érzelmek kísérik. A mozdulatok, gesztusok színesítik, személyesebbé teszik mondanivalónkat (Tiszai, 2020). A gesztusnyelv vitathatatlan előnye, hogy a jelek differenciálhatók, könnyen tanulhatók. A mozgással kísért tanulási forma egyszerűbb, hatékonyabb és nagyobb érzelmi töltettel bír, mint a mozgás nélküli verbalizáció.”
Kecskemét, 2021. 07. 24.
Fazekasné dr. Fenyvesi Margit PhD
egyetemi tanár
közoktatási és esélyegyenlőségi szakértő
a MTA köztestületének tagja (II. Filozófiai és
Történettudományok Osztálya)
Irodalom:
Pásztor Attila (2016): Az induktív gondolkodás technológia alapú mérése és fejlesztése. SZTE, DI, Szeged.
Pinkler, St. (2006): A nyelvi ösztön. Typotex Kiadó, Budapest.
Tiszai Luca (2020) Zene és transzferhatás. SZTE JGYPK Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Vargáné Nagy Anna
„Krisztit meghívtuk az óvodás csoportunkba, ahol halmozottan sérült, nem beszélő gyermekeket fejlesztünk. A gyermekeket és a felnőtteket is elvarázsolta. Nagyon sokat tanultunk tőle a jelelésről, a kézjeles kommunikációról. Nyitott volt a kérdéseinkre, a foglalkozás után is ott maradt, tanított, beszélgetett velünk. Az óvodásainkat elvarázsolta Kriszti jelenléte. A figyelemzavaros, 20 perces foglalkozáshoz szokott lurkók 40 percig figyeltek. Élvezték, hogy újdonsült előadójuk született pedagógus vénával énekel, játszik, jelel, finom érintésekkel teszi még könnyebbé a tanulást.
Vargáné Nagy Anna
konduktor
AAK-s szakember
Prof. Dr. Kovács Attila
„A kommunikáció, a másik emberrel történő kapcsolatteremtés, érzéseink, gondolataink vagy kívánságaink kifejezése az életünk szerves része, egyik fő alkotóeleme. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen fokú elszigetelődést, hátrányt, esetleg kiszolgáltatottságot jelenthet a kapcsolatteremtés hiánya, a közlés akadályozottsága. Egy komolyabb idegrendszeri betegség mind a szóban, mind a kezünkkel létrejött kommunikálást akadályozhatja, vagy akár szinte lehetetlenné is teheti, emellett a kéz mozgásfunkciói nemcsak neurológiai, de mozgásszervi kórképek fennállásakor is kárododhatnak.
Puskás Krisztina által kifejlesztett kézjeles kommunikáció módszere igazán ígéretes, a betegek és a hozzátartozóik számára reménybeli új lehetőség többféle megbetegedésben a kapcsolatteremtés fejlesztésére, az adekvált orvosi terápia melletti megfelelő gyakorlással akár az egykori mozgásfunkció minél szélesebb körű visszanyerésére….
…Puskás Krisztina módszere akár még hosszabb ideje észlelt motorikus károsodás esetén is hatékony lehet, kellő időtartamú gyakorlás, a gyógyulásba vetett hit és bizalom esetén, hiszen a kéz funcióinak gyakorlása egyben az agyi koordinációra is serkentőleg hathat. Ajánlom a kézjeles kommunikáció elsajátítását, és a mozgásfunkcióban és a kommunikációban elmaradó páciensek minél szélesebb körében történő elterjesztését.
Prof. Dr. Kovács Attila
oszt. vez. főorvos
címzetes egyetemi tanár
reumatológus orvos
Dobrai-Molnár Klára
„Krisztit beszédindítás miatt kerestem fel, amikor a három éves lányom még egyáltalán nem beszélt. Voltak autisztikus jegyei, a szakemberek véleménye nem volt egyöntetű. A jelelést hamar elsajátította, a kommunikáció hiányából fakadó feszültség csökkent. Jeleltünk. Gyorsan rájött, hogy a jelelésnél sokkal gyorsabb a verbális kommunikáció. Három és fél évesen a jelek még meg voltak, a beszéd beindult. Négy évesen elmaradoztak a jelek. Tőmondatokban beszélt. Az autisztikus jegyek teljesen eltűntek. Mára már (6 éves) egy kis locsi-fecsi szószátyár Mindig hálás maradok Krisztinek, a szakma iránti hozzáállása, kitartása példaértékű. A lányom, ha izgatott, még mindig jelekkel is megerősíti a kommunikációját.”
Dobrai-Molnár Klára
Édesanya
Gyógypedagógus hallgató
Kolonics Zsuzsanna
„Utazó gyógypedagógusként azt gondolom, egy kincs került a kezembe. A kézjeles kommunikáció segíti a beszéd előtti kommunikációt, a beszéd elsajátításának folyamatában támaszként szolgál, ezáltal a többcsatornás kommunikáció egymást erősítve éri el a célját. Azoknál a gyerekeknél pedig ahol nehézkes, vagy valami miatt akadályba ütközik a kommunikáció, szintén óriási lehetőséget kínál. A komplex fonomimikai ABC kézjelei Fazekasné Dr. Fenyvesi Margit munkássága nyomán pedig a betűk, hangok tanításakor remekül használhatók.”
Kolonics Zsuzsanna
gyógypedagógus
Botka Istvánné
„Szerintem helye van az életünkben a sokak által jól ismert szólásnak, közmondásnak. A következőre gondoltam:
– „Minden rosszban van valami jó.” –
Tavasszal meglátogatott a „ROSSZ”. Gyökeresen megváltozott az életem, a stroke miatt a bal oldalam lebénult, sem kezem, sem lábam nem mozdult. Rettenetesen megijedtem! Mi lesz most? Hogyan tovább? A család, rokonok, barátok, ismerősök a segítségemre siettek, amiben csak tudtak.
Így tett P. Krisztina is, általa tudtam mélyen megismerni a babajelbeszéd gyökereire épülő kézgyakorlatokat.
Krisztina töviről hegyire beleásta magát a témába, a jelek világába, melyet számtalan kutatás eredményére, megtapasztalásokra alapozott. Számtalan külföldi szakirodalomban is közzétett adatokat átvetítette a bénult ujjakra.
És most jön a „JÓ”.
Ha nem ért volna el a „ROSSZ”, talán nem is ismerkedtem volna meg ilyen alaposan, sikeresen a kézjelek fontosságát, hasznát.
A közvetlen családom örömmel látja a javulást. Ki is adták a feladatot:
– Kiállhatsz az út szélére stoppolni, működik a jelelés, működik egyértelműen a kézmozdulatod. –
Napi többszöri kézjelek gyakorlásával két hónap alatt eljutottam oda, hogy ma már ténykedek a konyhában, söprök, fürdök, majdnem önellátó lettem. Napról napra jobban szót fogadnak az ujjaim.
– Cipőfűzőt még nem tudok kötni. –
Szóval a kézjelek gyakorlásával elért sikerek kizúztak a gödörből. A félelmeimet felváltotta az öröm és a bizakodás.
– Ha találkozol a „ROSSZ”-al, mindenképp keresd meg benne a „JÓ”-t. –„
Botka Istvánné
Védőnő
Dr. Kormos-Tasi Judit
“Kriszti módszere a kézjeles kommunikáció más-más szereppel bír az egyes gyermeki élet szakaszaiban: kommunikáció, a nyelvi fejlődés támogatása, finommotorika fejlesztése, vagy akár a mozgás rehabilitáció kiegészítő eszköze lehet még felnőtt korban is.”
Dr. Kormos-Tasi Judit
főiskolai docens
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Családgondozási Módszertani Tanszék
Kovács Beszedics Zita
„A „Muti meg!” kártyák alternatív kommunikációs lehetőséghez juttatják a még nem beszélő gyermekeket. Éppen ezért a kézjelek használata jól beépíthető a nyelvi késés logopédiai terápiájába is. A kezek által végzett finommanipuláció elősegíti a verbalitás megjelenését, a kölcsönös kommunikáció pedig megerősíti az anya/apa-gyerek kapcsolatot. A kézjelek használata közben bővül a gyermek passzív szókincse, fejlődik beszédmegértése és a gondolkodása. A kártyák kedves, ugyanakkor jól értelmezhető rajzai segítik a gyermeket, szülőt és a pedagógusat a kézjelek pontos elsajátításában, beszédindításban.”
Kovács B. Zita
gyógypedagógus, logopédus
Betlejné Szurdusz Erika
“A kézjeles kommunikáció a dackorszak mentőöve. A babák sokkal hamarabb megértenek minket, mint mi őket. Szavak nélkül sokszor nem tudják kifejezni a gondolataikat, érzéseiket, ezért sokszor sírnak, hisztiznek, elkeserednek. Egy csodás ajándékot adunk a kezükbe, ha megtanítjuk a kifejezetten az ő kézügyességükre szabott kézjeleket nekik, mert így csökken a kis lelkükben a meg nem értésből adódó feszültség, frusztráció, és sokkal boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá tud válni a szülő-gyermek kapcsolat.”
Betlejné Szurdusz Erika
okleveles dúla, kismamajóga-és baba-mama jóga oktató,
szülésre-szoptatásra felkészítő,babamasszázs oktató
