Rólunk mondták
Fazekasné dr. Fenyvesi Margit PhD
„A beszéd kialakulását a gégefő és a lágy szájpad egymáshoz viszonyított helyzetének változása tette lehetővé (Pinkler, 2006). Ez a fajta anatómiai módosulás következtében valósulhatott meg a tagolt beszéd kialakulása. Az ősember verbális kommunikációja addig az állatok hangadásához hasonlóan a mormogás, hümmögés, motyogás és mutogatás lehetett.
A kommunikáció fejlődését kutatók feltételezik, hogy a hangokkal kifejezett beszédet megelőzték a kézzel adott jelek, a gesztusnyelv. A fejlődési út alapján a verbális kommunikációt megelőzte a motoros kommunikáció, azaz a gesztusnyelv volt az emberi kommunikáció első és legősibb formája.
A hangingerre való ösztönös mozgásreakciók idegrendszeri struktúrái korábban érnek be, mint a később kialakuló intellektuális területek, ezért jóval hamarább kondicionálható a hang és a mozgás. (Pásztor, 2016).
A gesztusnyelv megelőzte, majd kísérte és most is kíséri a verbális kommunikációt. Szerepük lehet a nyelvi jel helyettesítése (hívó mozdulat, fejtrázás stb.), mondanivaló nyomatékosítása (pl. dorgálást kísérő fenyegető mutatóujj mozdulat), a szavakkal kimondott tartalom vitatása (fejrázás, hátra hőkölés), a verbális kommunikáció értésének meggyorsítása.
A mozgás soha nem érzelemmentes, mindig érzelmek kísérik. A mozdulatok, gesztusok színesítik, személyesebbé teszik mondanivalónkat (Tiszai, 2020). A gesztusnyelv vitathatatlan előnye, hogy a jelek differenciálhatók, könnyen tanulhatók. A mozgással kísért tanulási forma egyszerűbb, hatékonyabb és nagyobb érzelmi töltettel bír, mint a mozgás nélküli verbalizáció.”
Kecskemét, 2021. 07. 24.
Fazekasné dr. Fenyvesi Margit PhD
egyetemi tanár
közoktatási és esélyegyenlőségi szakértő
a MTA köztestületének tagja (II. Filozófiai és
Történettudományok Osztálya)
Irodalom:
Pásztor Attila (2016): Az induktív gondolkodás technológia alapú mérése és fejlesztése. SZTE, DI, Szeged.
Pinkler, St. (2006): A nyelvi ösztön. Typotex Kiadó, Budapest.
Tiszai Luca (2020) Zene és transzferhatás. SZTE JGYPK Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Vargáné Nagy Anna
„Krisztit meghívtuk az óvodás csoportunkba, ahol halmozottan sérült, nem beszélő gyermekeket fejlesztünk. A gyermekeket és a felnőtteket is elvarázsolta. Nagyon sokat tanultunk tőle a jelelésről, a kézjeles kommunikációról. Nyitott volt a kérdéseinkre, a foglalkozás után is ott maradt, tanított, beszélgetett velünk. Az óvodásainkat elvarázsolta Kriszti jelenléte. A figyelemzavaros, 20 perces foglalkozáshoz szokott lurkók 40 percig figyeltek. Élvezték, hogy újdonsült előadójuk született pedagógus vénával énekel, játszik, jelel, finom érintésekkel teszi még könnyebbé a tanulást.
Vargáné Nagy Anna
konduktor
AAK-s szakember
Újházi Csilla
„Amikor Krisztitől először hallottam a babajelbeszédről, még nem volt gyerekem, de nagyon lelkes lettem. Amikor Lili megszületett, jöttek a kérdések is: biztos hasznos? Biztos jó lesz? Megéri?
Aztán belevágtunk. Kriszti azt mondta, hogy a jelelő babáknak általában gazdagabb a szókincsük, hittem neki. Szorgalmasan tanultuk a jeleket, és nehéz lenne eldönteni, hogy ki élvezte jobban, én vagy Lili 🙂
Nem tudhatjuk, hogy mi lett volna, ha nem jelelünk… Ami tény: 15 hónaposan 3 szavas mondatot mondott: aaa eee dáá.
Ebből természetesen nem értettem, de a jelekből pontosan tudtam: apa elment dolgozni.
2 évesen kerek mondatokban beszélt, választékosan, néha minket is meglepve, hogy milyen szavakat tud 🙂 Hamarosan 2,5 éves lesz. Folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket ismerősöktől, játszótéri anyukáktól, bölcsis néniktől, néha még az utcán ismeretlenektől is, hogy mennyire szépen beszél. Mai napig jelelünk éneklés, mondókázás közben. Nagyon szeretjük!
Nagyon hálás vagyok, hogy Kriszti megtanított minket a babajelbeszédre. Már most látszik, hogy mennyire hasznos, nem beszélve majd a későbbi előnyökről: elsősorban finommotorika és tanulás terén.
Mindenkinek ajánlom, akinek babája születik. Anyának és apának élvezetes, babának ezenfelül hasznos is 🙂
Jelelni jó! ”
Újházi Csilla
Édesanya
Dobrai-Molnár Klára
„Krisztit beszédindítás miatt kerestem fel, amikor a három éves lányom még egyáltalán nem beszélt. Voltak autisztikus jegyei, a szakemberek véleménye nem volt egyöntetű. A jelelést hamar elsajátította, a kommunikáció hiányából fakadó feszültség csökkent. Jeleltünk. Gyorsan rájött, hogy a jelelésnél sokkal gyorsabb a verbális kommunikáció. Három és fél évesen a jelek még meg voltak, a beszéd beindult. Négy évesen elmaradoztak a jelek. Tőmondatokban beszélt. Az autisztikus jegyek teljesen eltűntek. Mára már (6 éves) egy kis locsi-fecsi szószátyár Mindig hálás maradok Krisztinek, a szakma iránti hozzáállása, kitartása példaértékű. A lányom, ha izgatott, még mindig jelekkel is megerősíti a kommunikációját.”
Dobrai-Molnár Klára
Édesanya
Gyógypedagógus hallgató
Kolonics Zsuzsanna
„Utazó gyógypedagógusként azt gondolom, egy kincs került a kezembe. A kézjeles kommunikáció segíti a beszéd előtti kommunikációt, a beszéd elsajátításának folyamatában támaszként szolgál, ezáltal a többcsatornás kommunikáció egymást erősítve éri el a célját. Azoknál a gyerekeknél pedig ahol nehézkes, vagy valami miatt akadályba ütközik a kommunikáció, szintén óriási lehetőséget kínál. A komplex fonomimikai ABC kézjelei Fazekasné Dr. Fenyvesi Margit munkássága nyomán pedig a betűk, hangok tanításakor remekül használhatók.”
Kolonics Zsuzsanna
gyógypedagógus
Botka Istvánné
„Szerintem helye van az életünkben a sokak által jól ismert szólásnak, közmondásnak. A következőre gondoltam:
– „Minden rosszban van valami jó.” –
Tavasszal meglátogatott a „ROSSZ”. Gyökeresen megváltozott az életem, a stroke miatt a bal oldalam lebénult, sem kezem, sem lábam nem mozdult. Rettenetesen megijedtem! Mi lesz most? Hogyan tovább? A család, rokonok, barátok, ismerősök a segítségemre siettek, amiben csak tudtak.
Így tett P. Krisztina is, általa tudtam mélyen megismerni a babajelbeszéd gyökereire épülő kézgyakorlatokat.
Krisztina töviről hegyire beleásta magát a témába, a jelek világába, melyet számtalan kutatás eredményére, megtapasztalásokra alapozott. Számtalan külföldi szakirodalomban is közzétett adatokat átvetítette a bénult ujjakra.
És most jön a „JÓ”.
Ha nem ért volna el a „ROSSZ”, talán nem is ismerkedtem volna meg ilyen alaposan, sikeresen a kézjelek fontosságát, hasznát.
A közvetlen családom örömmel látja a javulást. Ki is adták a feladatot:
– Kiállhatsz az út szélére stoppolni, működik a jelelés, működik egyértelműen a kézmozdulatod. –
Napi többszöri kézjelek gyakorlásával két hónap alatt eljutottam oda, hogy ma már ténykedek a konyhában, söprök, fürdök, majdnem önellátó lettem. Napról napra jobban szót fogadnak az ujjaim.
– Cipőfűzőt még nem tudok kötni. –
Szóval a kézjelek gyakorlásával elért sikerek kizúztak a gödörből. A félelmeimet felváltotta az öröm és a bizakodás.
– Ha találkozol a „ROSSZ”-al, mindenképp keresd meg benne a „JÓ”-t. –„
Botka Istvánné
Védőnő
Gerhát Petra
„Saját gyermekeim nevelése során és hordozási tanácsadóként is elsődleges számomra, hogy a korai testbeszédet, az elsődleges kommunikációs jeleket megismerjem és felismerjem. A testbeszéd már az első napokban árulkodó lehet, a testközelséggel hamar ráérezhetünk kisbabánk szükségleteire.
Ennek kiváló kiegészítője az első hónapokat követően a testbeszédfelismerés, a babánk saját jeleinek tudatos használata és a visszajelzés, majd az élethelyzeteinknek megfelelő babajelek begyakorlása. A kezdeti kommunikációban a kézjelek használata egy stabil mankó, mely kiegyensúlyozottabbá teheti a mindennapjainkat. Kriszti módszerének, a kézjeles kommunikációnak a folyamatos fejlesztésével, valamint kártyái segítségével a család, rokonok, ismerősök minden tagja számára hozzáférhetővé teszik a babák és anyukáik “titkos”, közös nyelvét. Hiszem, hogy a boldog család egyik alapköveként nyúlhatunk értük, hiszen kaput nyitnak azon rokonok számára is ebbe az intim kettősbe, akik esetleg kevesebb időt tudnak eleinte a babákkal tölteni, legyenek ők nagytesók, apák vagy éppen nagymamák.”
Gerhát Petra
Babahordozási tanácsadó
www.clauwi.hu
www.facebook.com/kendobenjo
Kovács Beszedics Zita
„A „Muti meg!” kártyák alternatív kommunikációs lehetőséghez juttatják a még nem beszélő gyermekeket. Éppen ezért a kézjelek használata jól beépíthető a nyelvi késés logopédiai terápiájába is. A kezek által végzett finommanipuláció elősegíti a verbalitás megjelenését, a kölcsönös kommunikáció pedig megerősíti az anya/apa-gyerek kapcsolatot. A kézjelek használata közben bővül a gyermek passzív szókincse, fejlődik beszédmegértése és a gondolkodása. A kártyák kedves, ugyanakkor jól értelmezhető rajzai segítik a gyermeket, szülőt és a pedagógusat a kézjelek pontos elsajátításában, beszédindításban.”
Kovács B. Zita
gyógypedagógus, logopédus
Betlejné Szurdusz Erika
“A kézjeles kommunikáció a dackorszak mentőöve. A babák sokkal hamarabb megértenek minket, mint mi őket. Szavak nélkül sokszor nem tudják kifejezni a gondolataikat, érzéseiket, ezért sokszor sírnak, hisztiznek, elkeserednek. Egy csodás ajándékot adunk a kezükbe, ha megtanítjuk a kifejezetten az ő kézügyességükre szabott kézjeleket nekik, mert így csökken a kis lelkükben a meg nem értésből adódó feszültség, frusztráció, és sokkal boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá tud válni a szülő-gyermek kapcsolat.”
Betlejné Szurdusz Erika
okleveles dúla, kismamajóga-és baba-mama jóga oktató,
szülésre-szoptatásra felkészítő,babamasszázs oktató
