GYIK

0-2 éves gyerekeknél legjellemzőbben

  • a kommunikáció lehetővé tétele, egymás jobb megértése
  • kötődés elősegítése
  • sírások, hisztik számának csökkentése

2-6 éves gyerekeknél legjellemzőbben

  • nyelvi fejlődés támogatása (megkésett beszédfejlődés esetén mindig ki kell kérni szakember véleményét a késés okát illetően!)
  • kreatívabb kifejezésmód
  • magabiztosság, érzelmi stabilitás

6-14 éves gyerekeknél legjellemzőbben

  • finommotorikus mozgás, valamint a szem-kéz-száj koordináció fejlesztése
  • fogalmi, képi gondolkodás ösztönzése
  • tananyag könnyebb memorizálása

Idősebb korban

  • a kommunikáció lehetővé / könnyebbé tétele, egymás jobb megértése
  • kompetencia érzés növelése következtében nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életvitel
  • a mozgás könnyebbé tételén keresztül az életminőség javítása

Bármely korosztályban

  • egy régi-új lehetőség az önkifejezésre
  • a kézjelek különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül sokoldalúan

felhasználhatóak, a beszéd tanulásától kiindulva, a tananyag memorizálásán át, akár a koncerteken való alkalmazásáig.

Elsődleges cél a szem-kéz-száj koordinációjának minél kifinomultabb fejlesztése. Az adott szó kimondása közben képezzük a jelet, és ezzel párhuzamosan igyekszünk a kezünk mozgását szemünkkel is kísérni. Tehát az alkalmazása során mindig kimondjuk az adott szót, amit jelelünk.

A módszer használatakor alkalmazásra kerülnek

  • jelnyelvi jelek,
  • saját alkotású jelek,
  • nonverbális jelek,
  • fantáziaedző mozdulatok: Olyan kéz- és ujjmozgások, amelyekből egy adott tárgy, élőlény, vagy fogalom jellemzőjére, vagy a vele történő dologra lehet asszociálni.
  • kulturális kincs jelei: Ezek a jelek jellemzően egy konkrét Kulturális Kincshez (mondóka, dal, mese, találós kérdés, zeneszám…stb.) kötődnek, sokszor csak az adott szövegben értelmezhetőek.
  • valamint olyan egyéb kézjelek, amelyek nem sorolhatóak be a fenti csoportok egyikébe sem.

    Alkalmazásra kerülnek még kézformatornák – két kézforma közötti mozdulat, meghatározott instrukciók alapján – , kéz- és ujjtornák.

A kézjeles kommunikáció fontos elemei még

  • a mimika,
  • a testtartás,
  • a testmozgás,
  • az artikuláció,
  • a lassú, kifinomult és kecses mozgás,
  • a verbálisan elhangzó szavak minél nagyobb mértékű összehangolása a jelképzéssel.

Nem cél egy szöveg teljes fordítása, jellemzően csak a lényegesebb, hangsúlyosabb szavakat, illetve rövidebb kifejezéseket jelesítünk.

Kézforma
Négy alapvető ujjállást különböztethetünk meg: zárt, görbített, hajlított és nyitott. Minden kézforma esetén egyértelműen meg lehet határozni az egyes ujjakra vonatkozólag, hogy azok milyen állást vesznek fel. A fenti négy ujjállás különböző ujjakon való kombinációi adják az egyes kézformákat. Ezidáig 169 db következetesen elnevezett kézforma rendszerbe foglalását végeztem el.

Csoportképző kézformák
A kézformák rendszerének jobb átláthatósága érdekében az egymástól csak kismértékben eltérő kézformákat egy-egy csoportba soroltam, jelenleg 30 ilyen csoportképző kézformát különböztettem meg.

Kézformatorna
A kézformatornát végző két kézforma közötti mozgást valósít meg meghatározott időre, előre jól definiált szabályok betartása mellett.

A kézformákról lista itt érhető el. 


A jel az asszociáció jellege szerint lehet vizuális, motoros és auditív.
1. Vizuális – Látvány alapján történő képzettársítás.
2. Motoros – Mozgás alapján történő képzettársítás
3. Auditív – Hangzás alapján történő képzettársítás

A kézjelek 7 különböző csoportba sorolhatóak.
1. Jelnyelvi jel: A kézjeles kommunikáció alkalmazása során döntő többségében magyar jelnyelvi jeleket (HSL = Hungarian Sign Language) használok. Ha ettől eltérek, akkor ezt az „Egyéb” mezőben jelzem.
2. Saját alkotású jel
3. Nonverbális jel
4. Fantáziaedző mozdulat: Olyan kéz- és ujjmozgás, amelyből egy adott tárgy, élőlény, vagy fogalom jellemzőjére, vagy a vele történő dologra lehet asszociálni.
5. Kulturális kincs jele: Ez a jel jellemzően egy konkrét Kulturális Kincshez (mondóka, dal, mese, találós kérdés, zeneszám…stb.) kötődik, sokszor csak az adott szövegben értelmezhető.
6. Kéz- és ujjtorna
7. Egyéb kézjel, amely nem sorolható be a fenti csoportok egyikébe sem.

Nagyon fontosnak tartom az adatbázisban a magyar jelnyelvhez fűződő viszony feltüntetését, ezzel is szeretném segíteni a magyar siketek integrációját.

Vannak olyan magyar jelnyelvi jelek, amelyek
– teljesen megegyeznek
– kissé eltérnek
– teljesen eltérnek
a magyar jelnyelvi jelektől.

Módosításra mindig valamilyen konkrét indokkal kerülhet csak sor, például azért, hogy a gyerekek könnyebben meg tudják az adott jelet mutatni, vagy épp könnyebben lehessen asszociálni az adott dologra. Ha nem releváns a magyar jelnyelvvel való kapcsolat (pl.: nonverbális jel esetén), akkor az is megjelölésre kerül.

Egy adott jelet lehet egy kézzel, és lehet két kézzel mutatni. Ha egy kézzel képződik a jel, akkor rendszerint az aktív kezet (a hétköznapi tevékenységek végzése során ezt a kezet használjuk dominánsan) kell használni, ha mindkettővel, akkor a passzív kéz (a hétköznapi tevékenységek végzése során ezt a kezet kevéssé használjuk) is szerepet kap. Kétkezes jel esetén is az aktív kéz szerepe nagyobb, a mozdulatok nagy részét jellemzően ez a kéz végzi.

Négy alapvető ujjállást különböztethetünk meg: zárt, görbített, hajlított és nyitott. Minden kézforma esetén egyértelműen meg lehet határozni az egyes ujjakra vonatkozólag, hogy azok milyen állást vesznek fel. A fenti négy ujjállás különböző ujjakon való kombinációi adják az egyes kézformákat.
Ha az aktív vagy passzív kézforma megegyezik, akkor az itt kerül feltüntetésre.
„Egyéb” jelöléssel az egyéb információk ezen pont alatt olvashatóak.

A mozgások közül 16 féle szerepel az adatbázisban. Az egyes mozgástípusok alkalmazásával célirányosan fejleszthető a gyermekek mozgáskoordinációja. Fontos, hogy mozgások alatt rendszerint a nagyobb, helyváltoztatást igénylő mozgásokat értem.

A gyermekek finommotorikus mozgása fejletlenebb, mint a felnőtteké, ezért a felnőttek által használt kézformáknak csupán 1/3-át képesek megmutatni.*

A baba- és gyermekjelek kiválasztásának tekintetében fontos szempont volt, hogy az adott jel kötődjön az ő világukhoz, szókincsükhöz, egyszerű legyen, az alkalmazott kézforma a kicsik által megmutatható legyen, vagy álljon közel valamely megmutatható kézformához, illetve ne lehessen könnyen összekeverni más jellel.

Baba- és gyermekjel esetén mindig pontosan a videón mutatott jelet használd, még akkor is, ha esetleg olyan kézformával képződik, ami nincs rajta a gyermek által megmutatható kézformás listán. Ennek az az oka, hogy vannak egymáshoz nagyon közel álló kézformák (pl.: “O” és “S”), amelyek közül érdemes már a kezdetek kezdetén a megfelelő kézformát használni. Ilyenkor a gyermek először várhatóan az egyszerűbb kézformát fogja leutánozni (pontatlanság esetén valószínűsíthető kézforma is megjelölésre kerül), majd várhatóan a finommotorikájának fejlődésével megtanulja a bonyolultabb kézformát is.

A gyermekek sok esetben másként mutatják a jeleket, mint a felnőttek, még akkor is, ha az egyszerűbben kivitelezhető jelet mutatjuk nekik. Ahhoz, hogy könnyebb legyen ezeknek a jeleknek a felismerése, kialakításra került egy olyan kategória, hogy „Várható-e pontatlanság?”, illetve, hogy várhatóan milyen kézformát fog használni a gyermek: „Valószínűsíthető kézforma”. A kézformák listája itt érhető el.
A gyerekek által képzett jelek könnyebb felismerését videófelvételek is segíthetik: „Baba- és gyerekvideó”.

A kézformákról lista itt érhető el. 

*Kozma Krisztina: A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyermekeknél, http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=450 , 2021.01.21.

Az emberi testet 29, a körülötte lévő teret pedig 9 részre bontottam, melynek köszönhetően nagyon részletes képet kaphatunk a testnek a térben való mozgásáról.

Ha a kézjel bármilyen módon szorosabban kötődik az adott testrészhez (nem biztos, hogy érinti, pl.: beszélget), akkor megjelölésre kerül. Elképzelhető, hogy valamilyen egyéb okból kifolyólag (pl.: virág jelénél az orr) kapcsolódik a jelhez.

A fej alatt a fejnek csak azon részeit értem (ez jellemzően a hajjal borított terület), amelyet a többi felsorolás (homlok, halánték, szem, száj…stb.) nem tartalmaz.

A kéz és az ujjak azért nincs külön a testrészek között jelölve, mert az ezzel kapcsolatos információkat a kézformák rész tartalmazza.

A váll, felkar, könyök, alkar és csukló mozgásai csak a kézjel kiinduló helyzetétől a kézjel befejező helyzetéig lévő számottevő mozgásokat tartalmazzák. A kiindulóhelyzet felvételéig lévő mozgás nincs rögzítve.

A babajelbeszéd rendszerint a még nem beszélő pici gyermekek kommunikációját hivatott elősegíteni, melynek alkalmazása során egyszerűsített babajeleket használnak.
A kézjeles kommunikációban 7 féle jelzéstípust különböztetünk meg, melyek akár a nagyobb gyermekek, illetőleg a felnőttek körében is alkalmazhatóak. Nagyobb gyermekeknél a finommotorika fejlesztését, a tananyag könnyebb elsajátítását is segítheti a módszer. A kézjeles kommunikáció fontos eleme még a kézforma torna, melyet a sokat gépelő, mobilt használó gyerekek, felnőttek, illetve azok is végezhetnek, akik a finommotorikus mozgásukban valamilyen mértékben korlátozottak. A kézforma torna célja a kezek, ujjak könnyedebb, kecsesebb mozgásának elérése. A webes alkalmazásban rögzített számos kézjel alapja lehet egy új művészeti ág megteremtésének is, gondoljunk például a jelek színházi előadásokon, vagy koncerteken való alkalmazására.

Jobb kommunikációs képesség

  • Egymás jobb megértése.
  • Megkésett beszédfejlődés esetén beszédbeindító hatása lehet!
  • Bátrabban kezdeményeznek beszélgetést.
  • Segíti a kreatív kifejezésmódot.
  • Jobb nonverbális kommunikácót tesz lehetővé, kifejezetten a gesztikulálást illetően.
  • Diszlexia esetén segíti a betűfelismerést.
  • A meg nem értésből fakadó hiszti, valamint a félreértésekből fakadó hiszti számottevően csökkenthető.

Jobb gondolkodás

  • Elősegíti a fogalmi gondolkodás kialakulását.
  • A babák sokkal több dolgot észrevesznek, mint azt a szüleik korábban gondolták, és meglepően jól emlékeznek is rájuk.
  • A jelek nap mint nap való használata fejleszti a finommotorikát.

Nagyobb érzelmi stabilitás

  • A sikeresebb kommunikációnak köszönhetően kevesebb sírásra lehet számítani. A dackorszak nem marad el, de számottevően csökkenthetőek negatív hatásai.
  • Csökkenti a frusztrációt, mivel a síráson és hümmögésen túl a gyermek rengeteg lehetőséget kap (egy átlagos gyermek 100-120 jelet tud megtanulni, mire elkezd beszélni), hogy kifejezze gondolatait.
  • Kompetenciaérzést, magabiztosságot növeli.
  • Zárkózottabb gyermekek könnyebben fejezhetik ki magukat.
  • Erősíti a kötődést.
  • A sok sikerélmény következtében nagyobb önbizalomra tesznek szert a gyermekek, ezáltal nagyobb az érzelmi stabilitásuk.

 

Forrás: Linda Acredolo, Susan Goodwyn, Doug Abrams: Babajelek, Hogyan beszélj a gyerekeddel, mielőtt még beszélni tudna, Kiskapu, 2008.
http://www.signingtime.com/resources/research/ , 2018.01.17.

A legjobb, ha 6-8 hónapos korbankezditek el, azonban azt vedd figyelembe, hogy a legtöbb baba csak 9 és 12 hónapos kor között kezd el visszajelezni. El lehet kezdeni a tanítást akár születés után egyből, illetve a gyermek körülbelül két és fél éves koráig.

Ha az alábbiak bármelyikére igen a válasz, akkor itt az idő belefogni.

  • A baba legalább 6 hónapos.
  • Rámutat dolgokra.
  • Eléd tesz tárgyakat és várja a reakciót.
  • Pá-pát integet, bólogat vagy rázza a fejét.
  • Képeskönyvek érdeklik.
  • Csalódott, ha nem tudja megértetni magát.

Légy türelmes, előbb utóbb minden baba visszajelel, várhatóan az első jelek elsajátítása fog a legtovább tartani. Vedd figyelembe, hogy minden baba a saját ütemében tanul!

Forrás: Linda Acredolo, Susan Goodwyn, Doug Abrams: Babajelek, Hogyan beszélj a gyerekeddel, mielőtt még beszélni tudna, Kiskapu, 2008.

A jelek egyre kevésbé lesznek alkalmasak bonyolultabb dolgok kifejezésésére.

    1. Egyre messzebbre megya gyermek, és nem lát Téged.
    2. Egyre gyakrabban találkozik olyanokkal, akik nem használjáka babajeleket.
    3. játékokhozegyre inkább szüksége lesz a kezére. (pl.: színezés, biciklizés, kirakózás)
    4. Gondolataiegyre összetettebbek és bonyolultabbak lesznek.

A jelek elhagyása általában hosszabb idő alatt, fokozatosan megy végbe.

Forrás: Linda Acredolo, Susan Goodwyn, Doug Abrams: Babajelek, Hogyan beszélj a gyerekeddel, mielőtt még beszélni tudna, Kiskapu, 2008.

Az, hogy a többségi nevelésben résztvevő gyermekekkel kézjelekkel kommunikálnak, immáron több, mint 40 éves múltra tekint vissza. Acredolo és Goodwyn voltak azok, akik ennek elméletét és gyakorlati alkalmazását kidolgozták Amerikában.

Mára Európában is egyre terjedőben van ez az újfajta kommunikációs lehetőség, Finnországban, Svédországban például az állami óvodákban mindenki egységesen használ kézjeleket. Finnországban az iskolákban is elterjedt a használata, természetesen mindkét esetben a kézjelek alapját az adott ország jelnyelve adja.

Magyarország abban a különleges helyzetben van, hogy jelnyelve hivatalosan elismert nyelv, és 2021. január 1-től már államilag elismert nyelvvizsgát is lehet szerezni belőle. A felnőttek által használt jelek azonban nem adhatók egy az egyben a gyermekek kezébe, mivel a gyerekek fejletlenebb finommotorikus mozgása miatt le kell egyszerűsíteni a jeleket. A Te vagy a jel webes alkalmazásban kifejezetten a gyerekek kézügyességére szabott jeleket is találhatunk, mindemellett a szűrési funkciók nagyon célirányos fejlesztéseket tesznek lehetővé.

A kézjeles kommunikáció többségi nevelésben való alkalmazása mind a gyermekek, mind pedig a pedagógusok hétköznapjait hivatott megkönnyíteni.

Célom a kölcsönös megértés kincsének átadása
a társadalom minél szélesebb körében.