2021 szeptemberében tanítói munkám során először alkalmaztam a komplex elvű fonomimika módszerét az olvasástanításban. Pozitív tapasztalataimat foglaltam össze az alábbi beszámolóban.

Stabilabb lesz a hang és betűfelismerés, differenciálás.

A gyerekek nagyon gyorsan megtanulták a hangok helyes képzését, és tanulók majd mindegyike teljes biztonsággal felismeri a hangokat és a betűket. A beszédhibás tanulóim artikulációja, hangképzése a módszernek köszönhetően tanév végére nagyon sokat fejlődött. Minden betű tanításakor nagy hangsúlyt fektettem a hangképzésben részt vevő szervek (ajkak, fogak, nyelv…) mozgásának, a levegő áramlásának megfigyelésére. A jelek tanulásakor mindig megfigyeltük a betű formáját, amit sok esetben felfedeztünk a motoros jelben is pl. l hang/betű. Mindig kis történetbe ágyazva vezettem be az új hang/betű tanulását, így az asszociáció is nagyban hozzájárult a stabil betűismerethez, differenciáláshoz pl. kacsa csőre – cs hang. A fonomimikai, mozgásos jeleket nagyon szívesen mutatták a gyerekek, hisz a mozgás mindig öröm számukra. Ha új betűt tanultunk, először mindig a fonomimikai jelére voltak kíváncsiak. Az idő teltével megpróbálták kitalálni, hogy mi lehet az adott hang/betű jele. Sőt volt, hogy a gyerekek találtak ki fonomimikai jelet a hanghoz, így még a kreativitásuk is fejlődött. Az év végi mérés alapján csak néhány tanulónál fordult elő betűcsere: magánhangzók esetében az ű-ő-ú betűket cserélték, míg mássalhangzóknál a b-d betűcsere fordult elő. Megfigyeltem, hogy a fent említett magánhangzók esetében a fonomimikai jel mutatása sem pontos, elnagyolt. A pontatlan mozgás következtében valószínűleg nem rögzültek pontosan a betűket alkotó betűelemek pl. kör vagy csészevonal. A következő tanévet a „problémás” betűk fonomimikai jelének pontosításával, gyakorlásával fogom kezdeni a munkát a bevésés és a stabil betűfelismerés érdekében.

Meggyorsítja az olvasástanulás technikáját.

Mivel az olvasástanítást azon a szinten kezdjük, ahol a gyermekek képességei talán a legbiztosabbak (mozgás), a tanulók sokkal gyorsabban elsajátították az olvasás technikáját. A hallás (hang) – látás (betű) – mozgás (fonomimikai jel) egysége hozzájárult a beszédhangok helyes ejtéséhez, a betűk gyorsabb megtanulását. Úgy tapasztaltam, hogy a módszer hatékonyabb bevésést tesz lehetővé, és segíti fenntartani az aktív figyelmet és a  motivációt.

A hangképzet kialakítása tervezett lesz, és nem hagyatkozunk a spontán fejlődésre.

Ezt talán legjobban a beszédhibás tanulóim hangképzésének fejlődésével tudom alátámasztani. Nem állítom, hogy sikerült megszüntetni minden hangképzési problémát, de több gyermek esetében látványos a fejlődés ezen a területen. A siker titkát a fonomimika módszerben látom, mely nagy hangsúlyt fektet a helyes hangképzésre, hisz csak tiszta hangképzettel lehet olvasni és írni tanítani. A tanult hang ejtésekor mindig megfigyeltük a hangképzésben részt vevő beszélőszervek (ajkak, fogak, nyelv…) mozgását, a levegő áramlását. Fő célunk volt a hangok tökéletes képzése és ejtése.

A hang-betű kapcsolat biztosabb lesz, ez önálló írásukban megjelenik.

Ezt az osztály év végi írás felmérés eredményével tudom alátámasztani. Pályafutásom során most először fordult elő, hogy a tanítványaim mindegyike 90% felett teljesített.

A fonomimika eredményességét kutató kísérlethez kapcsolódó év végi önálló szóírás mérésben is remekeltek a gyerekek, a tanulók 83%-a hibátlanul írta le az összes szót, 14%-a pedig csak 1 hibát ejtett.

A fonológiai tudatosság javul, a helyesírásban ez megmutatkozik.

A helyesírás még 1.osztályban nem túl hangsúlyos terület. Az önálló szóírásban, tollbamondásban viszont nagyon sokat segített, ha fonomimikai jelekkel is elmutattuk a leírandó szavakat. Legjobban a magánhangzók időtartamának helyes jelölésében volt nagy segítség a fonomimika, hiszen a jelek tartalmazták a magánhangzók időtartamát is. Így csak ritkán maradtak le ékezetek, inkább a magánhangzók időtartamát jelöltek helytelenül. Ha mégis lemaradt egy-egy ékezet, kértem a tanulót, mutassa el fonomimikai jelekkel a szót. Az esetek többségében rögtön és önállóan ki tudta javítani a hibát a gyermek.

Még egy fontos megfigyelésem és pozitív tapasztalatom volt. A tanítványaim önálló szóíráskor és tollbamondás esetén is nagyon ritkán hagytak ki betűt a szavakból. Ennek a sikernek az okát is a fonomimikában látom. A tanév során napi szinten gyakoroltuk a szavak „mutatását” fonomimikai jelekkel. Így a gyerekek folyamatosan, ami segítette őket a szavak pontos leírásakor is.

Tollbamondáskor saját ötlet alapján a következő lépésekben diktáltam a tanítványaimnak:

1. Helyes ejtéssel kiejtem a szót.
2. A szót elmutattam fonomimikai jelekkel.
3. A tanulók is elmutatták a szót fonomimikai jelekkel.
4. A tanulók önállóan leírták a szót.
5. A tanulók leellenőrizték a munkájukat (elolvasták, hogy mit írtak le).

Az összeolvasás meggyorsul.

A hangok összeolvasását úgy tanítottam, hogy a tanulóknak addig kellett ejteni a hangot, amíg nem mutattam a másik fonomimikai jelet. Tehát mutattam egy jelet, a gyerekek ejtették a hangot, amikor én jelet váltottam, ők is váltottak, hozzákapcsolták  a következő hangot. Először magánhangzóhoz kapcsoltunk mássalhangzót, mert az könnyebb, majd mássalhangzóhoz magánhangzót.

Amikor ez már remekül ment, a gyerekek is mutatták és kapcsolták egymáshoz a jeleket. Ez azért is jó volt, mert így a gyerekek saját tempójukban kapcsolták egymáshoz a jeleket, ejtették a hangokat. Imádták a szavak „elmutogatását”, melyben év végére szuper gyorsak lettek. (Lásd szerencsekerék játék.)

Nagy örömömre tanítványaim mindegyike stabil, jó összeolvasási technikával rendelkezik. Az év végi önálló olvasás mérésekor nem fordult elő összeolvasási hiba, minden betűt össze tudtak olvasni a tanulók.

A motoros alkalmazás motiváló hatású.

A fonomimikai, mozgásos jeleket nagyon szívesen mutatták a gyerekek, hisz a mozgás mindig örömöt jelent számukra. Mivel az olvasástanítást azon a szinten kezdjük, ahol a gyermekek képességei talán a legbiztosabbak (mozgás), a tanulók sokkal gyorsabban elsajátították az olvasás technikáját. Úgy tapasztaltam, hogy a módszer hatékonyabb bevésést tesz lehetővé, és segíti fenntartani az aktív figyelmet és a  motivációt. Mivel a fonomimikai jelek gyorsan váltakoznak egy-egy szó elmutogatásánál, fokozott figyelmet igényel, hogy eredményes legyen ”szóolvasás”.

A módszer motiválóan hatott azokra a gyerekekre, akik úgy érkeztek iskolába, hogy már tudtak olvasni. A fonomimikai jelek használatával nekik is tudtam újat mutatni a betűtanulásban.

Tanítványaimat nagyon motiválta maga a fonomimikai jel elsajátítása és a jelekből szavak alkotása. Ha új betűt tanultunk, először mindig a fonomimikai jelére voltak kíváncsiak. Gyakran fordult elő, hogy egymásnak szerettek volna elmutatni szavakat, de volt benne olyan hang, aminek nem ismerték még a jelét. Ilyenkor próbálták tőlem előre megtudakolni a még nem tanult betűt, hogy el tudják mutatni a szó. Hú, mekkora öröm volt, amikor már az összes hang/betű jelét megtanultuk! Ha rajtuk múlott volna, egy nap alatt megtanulták volna mindet. Azt külön élvezték a tanítványaim, hogy az iskolában csak a mi osztályunk diákjai ismerték a fonomimikai jeleket, így volt egy közös, titkos jelrendszerünk, amit előszeretettel alkalmaztak az udvaron, hisz a többi gyerek nem tudta dekódolni. Sőt, év végére már előfordult, hogy tanítási órán is elmutogatták egymásnak a titkos üzentet, nehogy meghalljam. Még szerencse, hogy jó a látásom, így lebuktak!

Összefoglalva elmondhatom, hogy egy izgalmas, csodás, sikeres év áll mögöttünk.

Én is imádtam minden percét, a fonomimika számomra is izgalmassá tette az olvasástanítást. Tanítványaim a hangokat könnyebben összeegyeztették a betűkkel, stabilabb volt a bevésés. A hangokat/betűket gyorsabban elsajátították a gyerekek, a betűk olvasásakor nagyon kevés a tévesztés, betűcsere. Szavak olvasásakor egy-egy tipikus látási-hallási azonosságon alapuló és vizuális (téri irányok differenciálása) betűtévesztés fordult elő. Minden tanulónál kialakult a megfelelő összeolvasási technika, az olvasott szavakat, rövid mondatokat megértik. Több beszédhibás tanítványom artikulációjában, hangképzésében jelentős fejlődés következett be év végére. Önálló írásban nagyon kevés hibával, betűkihagyás nélkül írnak a gyerekek. Ékezetet nagyon-nagyon ritkán hagynak le a tanulók. Hibák a magánhangzók időtartamának pontos jelölésében fordult elő.

Végtelenül hálás vagyok a sorsnak és Fazekasné dr. Fenyvesi Margitnak, hogy megismerhettem a komplex elvű fonomimika módszerét, és ezzel a módszerrel segíthettem tanítványaim eredményes olvasás-írástanulását. A fonomimikai jelek biztos értelmezésében nagy segítségemre volt Puskás Krisztina kézjeles kommunikáció-oktató videógyűjteménye, melyben pontosan bemutatja a hangokhoz/betűkhöz tartozó jelet. Biztosan tudom, hogy a következő elsős osztályom esetében is a fonomimika módszer fogom alkalmazni az olvasástanításban.

Megjegyzés:
Dátum: 2022. nyara

Beszámolót írta: László Tünde tanító, Szolnok

A koplex elvű fonomimikához kapcsolódó videók itt érhetőek el:

Jel-Adó Komplex Fonomimikai ABC